Berlin

Az újraegyesítés óta Berlin ismét Németország fővárosa. 1991. június 20-án döntött a Bundestag arról, hogy Berlin lesz a kormány- és a parlament székhelye. Az átköltözés nem zajlott le zökkenőmentesen, az új Reichstagban az első ülésnap 1999-ben volt, fokozatosan települtek át Bonnból a kormányzati szervek és hivatalok. Az NDK Kelet-Berlinben saját magának egy monumentális épületet épített, a Palast der Republikot, amely székhelye volt az NSZEP-gyűléseknek, valamint itt ülésezett az NDK Népi Kamarája is. Az épületet 2008-ban lebontották. Ma a szövetségi kormány, a Bundestag és a Bundesrat is itt székel. Néhány minisztérium azonban továbbra is Bonnban maradt. Minden minisztériumnak van Berlinben és Bonnban is kirendeltsége, attól függően, hogy hol van a székhelye. Berlin tartományt és várost a Berlini Szenátus irányítja. A szenátust a polgármester és 8 szenátor alkotja. A városháza az egyesítés óta az egykori keleti városrészben álló impozáns Rotes Rathausban, magyarul a Vörös Városházán zajlik. A kettéosztás idején a nyugati városvezetés a schönbergi városházán székelt. Jelenleg Klaus Wowereit szociáldemokrata polgármester irányítja a várost, a kormányzó erők az SPD és a Die Linke, a baloldaliak. A közgyűlésen a következőképp alakulnak az erőviszonyok: SPD 53 hely CDU 37 hely Die Linke 23 hely Szövetség '90/Zöldek 23 hely FDP 23 hely Összesen 149 hely. A következő választás 2011-ben esedékes. Carl Friedrich Leopold von Gerlach (1809. május 8. − 1813. június 8.) Johann Stephan Gottfried Büsching (1814 február − 1832 március) Friedrich von Bärensprung (1832 március − 1834. október 6.) Heinrich Wilhelm Krausnick (1834. október 6. − 1848. március 20.) Franz Christian Naunyn (1848. március 20. − 1851. január 23.) Heinrich Wilhelm Krausnick (1851. január 23. − 1862. december 30.) Karl Theodor Seydel (1863. január 12. − 1872. április 1.) Arthur Johnson Hobrecht (1872. április 1. − 1878) Max von Forckenbeck (1878. november 21. − 1892. május 26.) Robert Zelle (1892. szeptember 29. − 1898. szeptember 30.) Martin Kirschner (1899. december 23. − 1912. augusztus 31.) Adolf Wermuth (1912. szeptember 1. − 1920. november 25.) Gustav Böß (DDP) (1921. január 20. − 1929 november) Arthur Scholz (1929 november − 1931. április 14.) Heinrich Sahm (független) (1931. április 14. − 1935. december 18.) Oskar Maretzky (1935. december 19. − 1937. március 31.) Julius Lippert (1937. április 1. − 1940 július) Ludwig Steeg (1940 július − 1945. április) Arthur Werner (független) (1945. május 17. − 1946. december 5.) Otto Ostrowski (SPD) (1946. december 5. − 1947. április 17.) Louise Schroeder (SPD) (1947. április 17. − 1948. december 7.) népbiztos Ferdinand Friedensburg (CDU) (1948. augusztus 14. − 1948. december 1.) népbiztos 1948. november 30-án a szovjetek saját polgármestert választottak Kelet-Berlinnek, ezzel elkezdődött a város megosztottsága.